2009. október 12., hétfő

Felnőttképzési szolgáltatások -- nyűg, vagy potenciális fejlődési irány?

Az akkreditáció egyik előfeltétele, hogy az intézményetek legalább két felnőttképzési szolgáltatást nyújtson. Fontos tudni, hogy Nektek kötelező nyújtani, viszont a jelentkezőknek és/vagy résztvevőknek nem kötelező igénybe venniük.

A felnőttképzési szolgáltatások (sokan összekeverik a szolgáltatást a képzéssel) alatt pl. a következőket érti a felnőttképzés:

- előzetes tudásfelmérés (ez kötelező)
- képzési tanácsadás
- pályaválasztási tanácsadás

Sok ügyfelem kétségbeesik, vagy néz nagyokat, hogy ez mit jelent. Az előzetes tudásfelmérés olyan szinten is érdekes lehet, hogy még akkor is, ha a képzésen új információkat és plusz, kiegészítő dolgokat tanulnak meg, akkor is fontos lehet, mert jobban megismered a jelentkezőt. Lehet az előzetes tudásfelmérés szóban és lehet írásban is. Lehet egy feleletválasztós teszt is. De az előzetes tudásfelméréssel megalapozhatod azt, hogy az intézményedet a jelentkező komolyan veszi. Tehát nem csak "úgy beesik" a képzésre, hanem támasztasz vele szemben valami "követelményt", valami előzetes tesztet.

A másik népszerű felnőttképzési szolgáltatás a képzési tanácsadás. Ez lehet az előzetes tudásfelmérés után, amikor is a jelentkezőnek javasoltok képzéseket. Lehet a képzés közben, hogyan tudja a tanultakat hasznosítani, miben érdemes fejődnie stb.

Lényeg: a szolgáltatásokkal javíthatod a képzésed presztízsét, plusz értéket tudsz teremteni a résztvevőknek.

Felnőttképzési szolgáltatások -- nyűg, vagy potenciális fejlődési irány?

Az akkreditáció egyik előfeltétele, hogy az intézményetek legalább két felnőttképzési szolgáltatást nyújtson. Fontos tudni, hogy Nektek kötelező nyújtani, viszont a jelentkezőknek és/vagy résztvevőknek nem kötelező igénybe venniük.

A felnőttképzési szolgáltatások (sokan összekeverik a szolgáltatást a képzéssel) alatt pl. a következőket érti a felnőttképzés:

- előzetes tudásfelmérés (ez kötelező)
- képzési tanácsadás
- pályaválasztási tanácsadás

Sok ügyfelem kétségbeesik, vagy néz nagyokat, hogy ez mit jelent. Az előzetes tudásfelmérés olyan szinten is érdekes lehet, hogy még akkor is, ha a képzésen új információkat és plusz, kiegészítő dolgokat tanulnak meg, akkor is fontos lehet, mert jobban megismered a jelentkezőt. Lehet az előzetes tudásfelmérés szóban és lehet írásban is. Lehet egy feleletválasztós teszt is. De az előzetes tudásfelméréssel megalapozhatod azt, hogy az intézményedet a jelentkező komolyan veszi. Tehát nem csak "úgy beesik" a képzésre, hanem támasztasz vele szemben valami "követelményt", valami előzetes tesztet.

A másik népszerű felnőttképzési szolgáltatás a képzési tanácsadás. Ez lehet az előzetes tudásfelmérés után, amikor is a jelentkezőnek javasoltok képzéseket. Lehet a képzés közben, hogyan tudja a tanultakat hasznosítani, miben érdemes fejődnie stb.

Lényeg: a szolgáltatásokkal javíthatod a képzésed presztízsét, plusz értéket tudsz teremteni a résztvevőknek.

2009. október 5., hétfő

Hogyan készüljünk az intézményi akkreditációra?

Több, mint 50 intézményt készítettem fel az intézményi akkreditációra és nem csak ez, de főleg, mint eljáró szakértő (20 eljáráson vettem részt, mint vezető, vagy második szakértő) az a tapasztalatom, hogy az intézmények hajlamosak "lazán" kezelni a helyszíni szemlét.
Úgy gondolják, hogy a helyszíni szemle az csak egy plusz, a lényeg a pályázat. Nagy meggondolatlanság.

Az intézményi akkreditációnál a sikeres akkreditáció 50 %-a a jó pályázat és 50 % a helyszíni szemlén való megfelelés. A legnagyobb "zakózások" a helyszíni szemlén különösen a képzések adminisztrációjával kapcsolatosak. Főleg és elsősorban a felnőttképzési szerződés, aminek teljes egészében tartalmazni kell(ene) azokat a pontokat, amelyeket a felnőttképzési törvény (2001. évi CI.) 20. §-a tartalmaz. De általában ( az esetek 95 %-ban, kivéve, másik profi szakértő, vagy én készítettem fel az intézményt) ezek a pontok hiányosak, vagy nem úgy vannak megfogalmazva. Ennek a felnőttképzési szerződésnek majd egyszer egy külön sorozatot szentelek.

Lényeg: a helyszíni szemlén való megfelelés ugyanolyan fontos, mint maga a pályázat, tehát a képzések adminisztrációjának is rendben kell lennie.

Hogyan készüljünk az intézményi akkreditációra?

Több, mint 50 intézményt készítettem fel az intézményi akkreditációra és nem csak ez, de főleg, mint eljáró szakértő (20 eljáráson vettem részt, mint vezető, vagy második szakértő) az a tapasztalatom, hogy az intézmények hajlamosak "lazán" kezelni a helyszíni szemlét.
Úgy gondolják, hogy a helyszíni szemle az csak egy plusz, a lényeg a pályázat. Nagy meggondolatlanság.

Az intézményi akkreditációnál a sikeres akkreditáció 50 %-a a jó pályázat és 50 % a helyszíni szemlén való megfelelés. A legnagyobb "zakózások" a helyszíni szemlén különösen a képzések adminisztrációjával kapcsolatosak. Főleg és elsősorban a felnőttképzési szerződés, aminek teljes egészében tartalmazni kell(ene) azokat a pontokat, amelyeket a felnőttképzési törvény (2001. évi CI.) 20. §-a tartalmaz. De általában ( az esetek 95 %-ban, kivéve, másik profi szakértő, vagy én készítettem fel az intézményt) ezek a pontok hiányosak, vagy nem úgy vannak megfogalmazva. Ennek a felnőttképzési szerződésnek majd egyszer egy külön sorozatot szentelek.

Lényeg: a helyszíni szemlén való megfelelés ugyanolyan fontos, mint maga a pályázat, tehát a képzések adminisztrációjának is rendben kell lennie.

2009. október 1., csütörtök

A képzési program hossza

Sokan kérdezik tőlem ügyfelek, hogy milyen hosszúnak kell lennie egy képzési programnak? Nem akkreditált képzési programról beszélünk.
Erre nehéz választ adni, attól függ, hogy mennyire vagytok alaposak.
A leglényegesebb az, hogy minden pont (szó szerint úgy, ahogy a törvényben van) benne legyen, a 2001. évi CI. Felnőttképzési törvény 16. § alapján.
Ez a leglényegesebb. Nota bene, ha jól tudom, a törvény változása hatott erre a 16. §-ra is, egy kicsit kibővült az, mi kell a képzési programba. Mivel bővült ki? Annyival bővült csak ki, hogy a tananyag egységeinél (moduljainál) oda kell írni a gyakorlati és elméleti óraszámot is.

Vissza az eredeti kérdéshez. Erre nem tér ki a jogszabály, tehát az intézményre bízza, az egyes pontokat milyen részletesen fejti ki. Hozzáteszem, mindig lehet helyszíni szemlén, ellenőrzésen találkozni olyan szakértővel, aki szakmailag megkifogásolja a képzési programot, de ha a jogszabály által előírt pontok benne vannak, akkor kifogásolhat, de más nagyon nem fog történni. Azt is hozzáteszem, hogy érdemes ezeket az észrevetéleket meghallgatni és akár meg is fogadni. De a képzési program hossza miatt, ha minden pont benne van, elmarasztalni intézményt nem lehet.

A képzési program hossza

Sokan kérdezik tőlem ügyfelek, hogy milyen hosszúnak kell lennie egy képzési programnak? Nem akkreditált képzési programról beszélünk.
Erre nehéz választ adni, attól függ, hogy mennyire vagytok alaposak.
A leglényegesebb az, hogy minden pont (szó szerint úgy, ahogy a törvényben van) benne legyen, a 2001. évi CI. Felnőttképzési törvény 16. § alapján.
Ez a leglényegesebb. Nota bene, ha jól tudom, a törvény változása hatott erre a 16. §-ra is, egy kicsit kibővült az, mi kell a képzési programba. Mivel bővült ki? Annyival bővült csak ki, hogy a tananyag egységeinél (moduljainál) oda kell írni a gyakorlati és elméleti óraszámot is.

Vissza az eredeti kérdéshez. Erre nem tér ki a jogszabály, tehát az intézményre bízza, az egyes pontokat milyen részletesen fejti ki. Hozzáteszem, mindig lehet helyszíni szemlén, ellenőrzésen találkozni olyan szakértővel, aki szakmailag megkifogásolja a képzési programot, de ha a jogszabály által előírt pontok benne vannak, akkor kifogásolhat, de más nagyon nem fog történni. Azt is hozzáteszem, hogy érdemes ezeket az észrevetéleket meghallgatni és akár meg is fogadni. De a képzési program hossza miatt, ha minden pont benne van, elmarasztalni intézményt nem lehet.